Az idõ repül, a kép összeáll
Egy keresztrejtvény, ha jól betalál
Álmodban is csak fejted és fejted
A válaszok, tudod, egyre közelebb lesznek
Átéltem százszor mindent, mi volt
Hol a nap nevet rám, hol meg a hold
Voltak napok, és voltak helyek
Nevetnem kéne, de már nem merek
Táncolunk, csak táncolunk
Észre sem vesszük, és már változunk
Volt már olyan, hogy áthatott
Minden szavad, minden mondatod
Már tudom, majd visszatér
Mindenkivel csak annyit, annyit ér
Writer(s): Gabor Nagy, Sidlovics Gabor, Miklos Steklacs, Andras Donat Kovacs
Lyrics powered by www.musixmatch.com